Az izmok hagyományos, jó fehérje forrása és segít a legyengült szervezet regenerálódásában. Kiváló aminosav forrás!

Adagolás 2-4 tabletta naponta.

Az ajánlott napi fogyasztási mennyiséget ne lépje túl! Az étrend-kiegészítő szedése nem helyettesíti a vegyes étrendet!

Az aminosavak a fehérjék építőelemei, kémiai meghatározásuk szerint olyan szerves vegyületek, melyek egy amino és egy karboxil csoportot tartalmaznak. 

Az aminosavak nem csupán kulcsszerepet játszanak a szervezet enzimeinek szintézisében, szabályozzák sejtjeinkben lezajló folyamatok többségét, de alapvető szerepet töltenek be a közérzet, viselkedés, így a koncentráció, agresszió, figyelem, alvás és gyakorlatilag minden más élettani folyamatban.

Az aminosavakat elsősorban a különféle fehérje dús táplálékok elfogyasztása útján juttatjuk szervezetünkbe, ilyenek a húsfélék, halak, tejtermékek, tojás és az olyan zöldségfélék, mint például a borsó és a bab. A fehérje tartalmú ételek elfogyasztása után, az emésztőenzimek a fehérje molekulákat, aminosavakra bontják, az így már szabad aminosavak pedig felhasználódnak a szervezet fehérjéinek és enzimeinek szintézisére. Testünk az ilyen formában felszívódott aminosavakból több, mint 50 000 féle fehérjét és több, mint 15 000 féle enzimet állít elő.

A fehérjéket felépítő 23 féle aminosav igen sokoldalú kémiai-molekula. A különféle fehérjéket felépítő aminosavakat és ezen aminosav sorrendjét az adott fehérjét kódoló gén bázisainak sorrendje határozza meg, a fehérje színtézise során. A fehérjében található aminosavak kémiai összetétele meghatározza a fehérje biológiai aktivitását. A fehérjék nem csupán az élő sejtek reakcióit katalizálják, de szabályozzák a sejtfolyamatokat is. Ezen kívül a fehérjéket felépítő aminosavak oldalláncai meghatározzák a fehérje molekula 3 dimenziós szerkezetét és a létrejött struktúra stabilitását. A fehérjék összekapcsolódásának és stabilitásának kérdése az egyik legkritikusabb kérdés napjaink kutatásaiban, és mára talán a legnagyobb megoldatlan rejtély maradt.

Az emberi szervezet nem rendelkezik mindazon enzimmel, mely lehetővé tenné az összes aminosav bio-szintézisét. Az un. esszenciális aminosavak, melyeket sokszor limitáló aminosavaknak is neveznek, azon aminosavak melyeket testünk nem képes önmaga előállítani, így pótlásukról külső forrásból, táplálékok útján folyamatosan gondoskodnunk kell.

9 esszenciális aminosav ismeretes, vannak azonban un szemi-esszenciális illetve feltételesen esszenciális aminosavak. A legfrissebb osztályozások szerint - akár nem rendszeres sportolói aktivitási szint mellett is -, ezen feltételesen esszenciális aminosavak száma 6-ra is emelkedhet.

Ha ezen esszenciális aminosavakból akár csak egynek is elégtelen a bevitele, azt szervezetünk saját szöveti fehérjéiből kivonva - így például izmainkból - próbálja meg pótolni. Testünk nem képes aminosavakat raktározni, mint ahogy képes arra a zsírok és szénhidrátok esetében, így az aminosavak pótlását külső forrásból, táplálkozásunk útján kell folyamatosan biztosítanunk.

A 13 aminosav, amit képesek vagyunk szintetizálni az alanin, aszparagin, aszparagin sav, cisztein, glutamin sav, glutamin, glicin, prolin, szerin, hidroxi-lizin, hiroxi-prolin, tirozin és a gamma-karboxi-glutaminsav. Szemi-esszenciális az arginin (gyermek korban esszenciális) és eszenciálisak a histidin, isoleucin, leucin, lysin, methionin, phenylalanin, threonin, tryptophan, és a valin.